Dopamine

Jó okom volt a távolmaradásra. Az elmúlt napokat kutatással töltöttem, találtam néhány érdekes infót, amit megosztanák veletek, de még utánaolvasás alatt vagyok, tapasztalatok, vélemények nyugodtan jöhetnek.
Az ADHD-s emberekre jellemző az alacsony dopamin szint és ebbe ha belegondolunk teljesen jogos, hisz majdnem az összes tünetre magyarázat. Az agresszió, a motiválatlanság, a "rossz én" érzés, a figyelmetlenség és még sorolhatnám. Azt hiszem nem kell magyaráznom, az adatok magukért beszélnek, a biokémiát kihagytam, érdekességeket kiemeltem.

Hatása:
A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki.
Gyógyszerként is használható, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve a pulzust és a vérnyomást. Viszont, mivel a dopamin nem képes átjutni a vérereken, kábítószerként vagy gyógyszerként való használata nem befolyásolja közvetlenül a központi idegrendszert, ehhez ugyanis az erekből a szinapszisba kellene jutnia, amire szerkezete miatt képtelen. Ahhoz, hogy bizonyos betegségekben (pl. Parkinson-kór) szenvedő betegeknek a dopamin-szintjét növeljük, annak szintetikus prekurzorát (L-Dopa, más néven levodopa), amolyan elő-dopamint adnak be, mivel ez képes átjutni a vér-agy gáton. A dopamin egy része inaktív metabolitokká bomlik a májban, a vesében és a plazmában; 85%-a a vizelettel választódik ki 24 órán belül.


Szerepe:
Az agy dopamin rendszere négy anatómiailag körülhatárolható pályarendszerből áll.

Mesokortikális pálya ventrális tegmentumból fut a frontális kéregbe, a motivációban és az érzelmek kialakításában van szerepe.

Mesolimbikus pálya a kellemes érzetek, az ösztönös magatartás, a jutalmazás és az addikció kialakulása kapcsolható. A dopamint többnyire az agy örömközpontjával hozzák kapcsolatba, aholis élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására.

Nigrostriatális pálya a mozgások kialakításáért felelős. A substantia nigrából kilépő rostok a striatumba szállnak fel és ott elsősorban az akaratlagos és a spontán mozgások szerveződését szabályozzák. A nigrostriatális pálya degenerálódása következtében alakul ki a Parkinson-kór, melynek tünetei között szerepel az önindította mozgás nehézsége.

Tuberoinfundibuláris pálya idegsejtjeiből felszabaduló dopamin – melyet korábban prolaktin release inhibiting hormonként (PIF) írtak le – a prolaktin szekréciót szabályozza a hipofízisben. Az itt található laktotróp sejtek prolaktint termelnek, dopamin hiányában folyamatosan.


A dopaminnak tehát több funkciója van az agyban, mégis messze a legfontosabb az agyi jutalmazó hatása. Akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás éri az élőlényt. Minden valószínűség szerint az élővilágban betöltött szerepe, hogy új viselkedésformákat alakítson ki az élőlényben, melyek újra és újra dopamin-aktiválódáshoz vezetnek.
Az elülső lebenyben a dopamin kontrollálja az információáramlást. Ebben a régióban a dopamin-rendellenesség hanyatlást idézhet elő olyan neurokognitív funkciókban, mint emlékezés, figyelem, valamint problémamegoldó-képesség.